Milyen messzire hajlandó Putyin elmenni Ukrajnában?

A kijevi kormány azzal vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy háborús szándékai vannak, és ukrán területeket akar elfoglalni. Ezt a forgatókönyvet számos nyugati szakértő is lehetségesnek tartja, szerintük Moszkva akár a szomszédos ország területének a felét is hatalmába kerítheti - olvasható az AFP francia hírügynökség összegzésében.

"Putyin nem csak Donyeck és Luhanszk megyét akarja elfoglalni, célja egész Ukrajna bekebelezése" - jelentette ki szombaton Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Moszkva következő lépése a kormányfő szerint állítólag az lesz, hogy egy szárazföldi "folyosóval" összeköti az orosz határt az általa márciusban annektált Krím félszigettel.

A francia hírügynökség kitér arra: a nyugati hatalmak vádjai szerint Oroszország több mint ezer katonát vezényelt Kelet-Ukrajnába, hogy ott az oroszbarát felkelők oldalán harcoljanak, a Kreml azonban ezt következetesen tagadja. "Nem tudja elfogadni, hogy Ukrajna az európai család része legyen, helyre akarja állítani a Szovjetuniót" - mondta Putyinról Jacenyuk.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt válaszolta az ukrán kormányfő kijelentésére, hogy Moszkvának nem áll érdekében ütközőzónát létrehozni sem Ukrajnában, sem a Dnyeszter menti területen. Utóbbi térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta az orosz vezetés a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban - írta az AFP.

Kijev és a szeparatisták által tíz nappal ezelőtt megkötött tűzszüneti megállapodás óta gyakorlatilag kikerült az ukrán kormány fennhatósága alól a két ország közötti határ mentén fekvő területeknek egy jelentős része, Luhanszktól az Azovi-tenger partjáig.

Oroszország számos, a francia hírügynökség által idézett nyugati elemző szerint egy olyan állam terveit vázolta fel Ukrajna déli és keleti részein, amelyen keresztül nyomást gyakorolhatna a kijevi kormányra, ahogyan azt Grúzia és a két szakadár terület - Abházia és Dél-Oszétia - esetében is tette. Mások úgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a Novorosszija (Új-Oroszország) kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, még ennél is tovább akar menni.



A lengyel külügyi intézet (PISM) kutatói nemrégiben arra figyelmeztettek - emlékeztet az AFP -, hogy Moszkva már idén télen offenzívát indíthat Ukrajnában. A szakértők szerint a legvalószínűbb forgatókönyvnek egy október végi orosz beavatkozás tűnik, amely által a Kreml kialakíthatna egy nagyjából 300 kilométer hosszú és 50 kilométer széles szárazföldi folyosót Oroszország és a Krím között, így biztosítva a félsziget élelmiszerrel és energiával való ellátását. A lengyel elemzők más forgatókönyv szerint 30 százalékos esélyt látnak arra, hogy januárban 50-70 ezer orosz katona benyomul Ukrajna déli területeire és Novorosszija néven kikiáltják a térség függetlenségét. Ez óriási csapást jelentene az ukrán gazdaság számára: az odesszaival együtt hét tengeri kikötőt és két atomerőművet veszítenének el, az ország bruttó nemzeti terméke (GNP) a becslések szerint mintegy 27 százalékkal zuhanna, egymillió ember pedig lakóhelye elhagyására kényszerülne.

A legborúlátóbb nyugati forgatókönyv szerint Moszkva mintegy 100 ezer katonával, súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvő területek felett marad meg.

A brit hadsereg mellett működő stratégiai elemzőintézet (Royal United Services Institute, RUSI) munkatársai az AFP által idézett más szakértőkhöz képest már csak jövő áprilisra teszik ezen forgatókönyvek valamelyikének a megvalósulását. A kutatók annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy az orosz hadiipar 30 százalékban függ az ukrán hadiipari vállalatok termékeitől, és ez is arra sarkallhatja Oroszországot, hogy az utánpótlás biztosítása érdekében megszállja Ukrajna keleti és déli területeit.

Giles Keir, a londoni Királyi Külügyi Intézet, a Chatham House szakértője szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa a múltban már megmutatta, hogy hajlandó kivárni a megfelelő pillanatot és akkor lépni, amikor már senki sem számít rá - idézi az elemzőt az AFP francia hírügynökség összeállításában.